Tiszavirágzás

’Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod’ tartotta Mahatma Gandhi bölcsen.

Szerencsések lehetünk, akik a Tisza mentén élünk, hiszen minden évben néhány napra részesei lehetünk a tiszavirágzásnak. Annak a látványos jelenségnek, mely során kérészek ezrei jelennek meg a folyó felszínén, hogy a folyómederben töltött hároméves lárvaéletük végén átváltozzanak és tömeges násztáncukat követően elpusztuljanak. A hímek röviddel a párzást követően, a nőstények pedig azután, hogy petéiket a vízfelszínre rakták.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) egy rövid életű kérészfaj, amely Európa legnagyobb kérészfaja. Rajzásuk, eme látványos természetei jelenség minden évben megfigyelhető, ha a hőmérsékleti viszonyok elérik a szükséges értéket. Ez általában június közepétől június végéig tart, és a rajzás során a rovarok száma évente, valamint folyószakasztól függően változó.

A tavalyi esztendőben nem sikerült elkapni a rajzást, és a Tisza ezen szakaszán nem is volt számottevő a virágzás. Szerencsésebb voltam idén július elsején, hogy egy tiszaparti séta alkalmával megpillanthattam és lencsevégre kaphattam a jelenséget.

Az utóbbi esős, viharos hetek talán kevésbé kedveztek a kérészeknek, de azért a meleg, szélcsendes napok kora délutánjai a felszínre csalogatták a rovarokat.

Mikor leértem a partra a kérészek még rengetegen voltak a folyó felém eső oldalán is, ahova egyébként árnyékot vetettek a partmenti fák a vízfelszínre. Mire újra leértem a partra, immár fényképezővel a legtöbben már a folyó közepén és a túlparton repültek. Egy 180 mm-es Tamron makró objektív volt csak a gépemen, amivel a távoli állatokat nem lehetett meglőni. Szerencsére akadt egy pár egyed, akik vissza-vissza merészkedtek az árnyékos oldalra.

A tiszavirág védett állat! A jogszabály a tiszavirág természetvédelmi értékét egyedenként 10.000 forintban állapította meg. Aki jogellenesen pusztítja, természetvédelmi szabálysértést követ el, amely jelenleg 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.