"A fényképen mindig két ember van. A fényképész és a néző."
Ansel Adams
Hogyan készítsünk látványosabb makró fotókat
10 kezdő tipp makró fotózáshoz
A makrófotózás (közelfényképezés) egy igen népszerű és látványos fotótéma. A legtöbb kezdő fotós is szívesen próbálkozik makró képek készítésével, hiszen nagyon izgalmas és látványos részleteket tud megörökíteni ezzel a technikával. Az igazán jó makró képek készítéséhez nagyon sok gyakorlásra és tudásra van szükség, valamint a megfelelő technika sem elhanyagolható.
Ám, kellő odafigyeléssel, néhány alapvető tanácsot betartva az általunk készített közelképek is sokkal mutatósabbak lehetnek. Kedvelt témák a makrózás során az apró rovarok, élőlények, virágok és egyéb apró tárgyak megörökítése.
-
Ne fotózz direkt napfényben- fénnyel!
A közvetlen, erős napfény miatt a kép túl kontrasztos lehet. Az árnyékok túl sötétek lesznek, míg a világos részek kiéghetnek. A túl magasról, vagy a fényképező felől érkező erős fény nem túl esztétikusan világítja meg a témát. A fotón érződik majd, hogy csak egy ellőt kép, amit a fotós nem gondolt át.
Próbáljuk meg eltakarni a napfényt, vagy a közvetlen fényt, hogy helyette szórt fényt kapjunk. Árnyékoljunk, vagy derítsünk, ehhez használhatunk derítőlapot, vagy egy sima egyszerű fehér lapot, vagy textilt is. Ha tehetjük válasszunk olyan időpontot, ami sokkal szebb fényeket ad számunkra.
.jpg)
.jpg)
Direkt fényben (rózsabogár) a rovar szárnya kiégett, a fején túl sötét lett. Az árnyékok erősek lettek. Szórt fényben (krumplibogár) a rovar és a növény is megfelelő megvilágítást kapott. Nincsenek se túl sötét, se túl világos részek a képen.
2. Találd meg a megfelelő szöget!
Ha igazán jó képet szeretnénk, akkor meg kell találni a megfelelő szöget, amelyből a téma a legjobban, legérdekesebben mutat. Általában a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb szögből szoktunk fotózni apró állatokat, virágokat, ám ez azt eredményezi, hogy ugyanazt fogjuk a fotónkon látni, amit szabad szemmel is láttunk. Ettől kevésbé lesz izgalmas, érdekes a fotónk. A szögek megváltoztatásával sokkal érdekesebbé tehetünk egy-egy témát. Próbáljunk meg alulról, oldalról, felülről vagy bármilyen olyan szögből fotózni, ahonnan legkevésbé szoktuk a témát megfigyelni, vagy, ami leginkább megmutatja annak jellegzetességeit.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A rosszul megválasztott szöggel a rovarunk kevésbé lesz látványos, a megszokott látványt fogja nyújtani (rózsabogár).
Megfelelő szögből fotózva sokkal izgalmasabbá tehetjük fotónkat (keresztespók). Remekül látszik a szitakötő szárnyának szerkezete és a pók sem az ismert, felülről fotózott látványt nyújtja.
3. Ügyeljünk a háttérre!
Ahogy minden fotónál fontos, úgy a makró képeknél is elengedhetetlen, hogy ügyeljünk a háttérre. Minél kuszább, kaotikusabb a háttér, annál inkább rontja a kép esztétikáját, valamint annál inkább elvonja a témáról a tekintetet, kevésbé fog a kép fő témája érvényesülni. Természetesen nem minden esetben van lehetőségünk arra, hogy megváltoztassuk a hátteret, de néhány centi elmozdulással már egészen más lehet a hátterünk, különösen, ha a témához képest távol esik a háttér. A háttér nem csak keretet ad a témánknak, de remek szín-játékot, kontrasztot is tud nyújtani. Gondoljunk csak egy színes rovarra, ami egy olyan virágon pihen, aminek színe kontrasztban van az adott rovarral.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A sok és kusza aljnövényzet a rovar alatt és a háttérben ront az összképen, a rovar kevésbé lesz hangsúlyos (imádkozó sáska). Egy homogénebb háttérrel (imádkozó sáska virágon) már sokkal jobban érvényesül az imádkozó sáska. A háttér kellő távolsága és az alacsony rekeszérték miatt a lepke (lepke) háttere remekül elmosott, és színeiben is kiemeli a rovart.
4. Figyeljünk a fehéregyensúlyra!
Gyakran elmehet rossz irányba a fehéregyensúly, ha automatikus fehéregyensúlyi beállítást használunk. Természetfotónál, rovar- vagy virág makrónál általában arra törekszünk, hogy a természetest, a látottakat adjuk vissza. Persze lehet játszani a színekkel, fehéregyensúllyal az igényesség határain belül.
Ha nagyon elment a fehéregyensúly valamelyik irányba, akkor utómunkával remek eredménnyel korrigálhatjuk, különösen, ha nyers formátumban fotózunk.
3.jpg)
.jpg)
2.jpg)
A nem megfelelő fehéregyensúly miatt a képünk színei túl sárgás, vagy kékes irányba tolódhatnak el (bal, jobb/felsó-alsó). Megfelelő fehéregyensúly megválasztásával, vagy utólagos korrekciójával a természetes színeket kaphatjuk vissza (középen).
5. Használjunk vakut, plusz fényforrást!
Ha nagyon apró részleteket fotózunk, vagy elég közelről fotózunk, akkor a mélységélesség nagyon kicsi lesz, ha azt szeretnénk, hogy nagyobb legyen és a teljes rovar éles legyen adott esetben, akkor szűkíteni kell a rekeszt, ettől viszont kevesebb fény jut az érzékelőre és nagyon sötét lesz a fotónk, amit az ISO emelésével tudunk korrigálni. Vagy használhatunk vakut, külső fényforrást. A plusz fényforrással tetszőleges irányból világíthatjuk meg a témánkat, kellő megvilágítást, esetleg súrlófényt, élfényt adva neki. Ügyeljünk az 1. pontban leírtakra is.
6. Használjunk derítést!
Ha nem közvetlen fényben fotózunk (lásd 1. pont), akkor elképzelhető, hogy túl sötét lesz a képünk. Ha a záridőt növeljük, akkor pedig esélyes, hogy bemozdul a fotónk, különösen ha kézből akarjuk elkészíteni. Ezért, ha tehetjük, használjunk derítést, amivel kellő, szórt fényt juttathatunk a témára. Ezt megtehetjük derítőlappal, de egy sima fehér, világos lap, textil is ugyanolyan jó szolgálatot tehet.
.jpg)
.jpg)
Ha közvetlenül vakuzunk a témára, akkor nagy eséllyel túl világos lesz, esetleg kiég, míg a hátterünk túl sötét, ugyanakkor a közvetlen vaku az állatot is megzavarhatja (szitakötő). Egy más szögből, távolabbról érkező és derített vaku már szebb eredményt ad (zengőlégy) és a rovar is kap egy élfényt, amitől a testének körvonalai kellően elválasztódnak a háttértől. Megfelelő derítést alkalmazva a fotónk témája és háttere összhangban lesz. A közvetlen fény nélkül a fotó (imádkozó sáska) túl sötét lett volna, de derítéssel kapott annyi plusz fényt, hogy megfelelően ki lehessen exponálni.
7. Használjunk állványt!
Ha van lehetőségünk használjunk állványt. Ezzel kiküszöbölhetjük az esetleges bemozdulást (már, ha nem ez a célunk), valamint kisebb rekeszt használhatunk, amivel megnő a mélységélességünk. Ha állványról fotózunk, tovább csökkenthetjük a bemozdulás esélyét, ha időzítővel, vagy távkioldóval exponáljuk el a képet.
8. Találjuk meg a megfelelő rekeszértéket!
A megfelelő rekeszértékkel nem csak a kép expozícióját változtathatjuk meg, hanem a mélységélességét is (cikk). Ha egy apró témáról készítünk képet, amit általában közelről is fotózunk, akkor a mélységélességünk igen kicsi lesz. Ez bizonyos képeknek jól áll, de vannak helyzetek, amikor egy nagyobb mélységélesség jól jöhet (pl. ha szeretnénk a teljes rovart élesen látni). Ehhez kisebb rekeszt kell választanunk, ez viszont azzal jár, hogy sokkal kevesebb fényünk lesz. Ezt korrigálhatjuk plusz megvilágítással, hosszabb záridővel, magasabb ISO értékkel (lásd előző pontok).
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Ha túl alacsony rekeszértéket (nyitott rekeszt) használunk, akkor a mélységélességünk túl kicsi lesz, ettől a téma csak bizonyos részei lesznek élesek. (ugrópók, méh). Ha nagyobb rekeszértéket, vagyis szűkebb rekeszt használunk, akkor a mélységélesség is nagyobb lesz, ettől több éles részlet lesz az apró állaton (Zora paralella), növényen, vagy bármilyen témánkon.
9. Utómunkával korrigáljuk, dobjuk fel fotónkat!
Ha tehetjük és szükséges, utómunkázzuk a fotónkat. Az utómunkával apró korrekciókat hajthatunk végre a képünkön (pl. forgatás, vágás), vagy ízlésünknek megfelelően alakíthatjuk a kép kinézetét (kontraszt emelése vagy csökkentése, színek korrekciója stb.) A fotó felhasználási célja szabja meg, hogy mennyi utómunkát engedhetünk meg. Ha nyers képformátumban fotózunk, akkor feldolgozás során nagyobb mozgásterünk van.
10. Ha telefonnal fotózunk!
Ha telefonnal próbálunk meg makró fotót készíteni, előtte győződjünk meg a gépünk fotós képességeiről. Sok telefon már külön makró objektívvel is rendelkezik, ám ez a makró funkció igencsak korlátolt lehet egyes típusokon. Elképzelhető, hogy a makró objektív csak egy 2 megapixeles képet készít, addig a fő objektívünk akár 48 megapixeles képet is tud. Ebben az esetben használjuk a fő kamerát, amellyel bár nem tudunk, olyan közel kerülni a témánkhoz, ám a nagyobb képméretből bőven tudunk annyit vágni, hogy a téma, így is sokkal látványosabb (és nagyobb) lesz a képen, mint a makró fotó esetében. Természetesen a nagylátószögű és esetleg fix fókuszú kamerának sok hátránya lesz, ha makrózásra szeretnénk használni. Ezért mindenképp érdemes a telefonunk fotós képességeit felmérni, kitapasztalni. A legtöbb tipp, a gépünktől függetlenül is alkalmazható, ebben az esetben is a javunkra és a kép javára lesz, annak alkalmazása.
További fotós alapokat keresd -> Fotós Leckék
Adobe Lightroom leckéket keresd -> Ligtroom Leckék
